Japán

• Alapinformációk
• Földrajz
• Történelem
• Kultúra
• Oktatás
• Hagyományok
• Szokások
• Művészet
• Források

Hagyományok

Újév

Nenmacu, az év vége

Sok kultúrában a régi dolgokat nem szabad átvinni az újévre, s mindent még az óévben le kell zárni. Japánban sincs ez máshogy, ezért december második fele a dolgok tisztázásnak és rendbe hozásának, az „utolsó” dolgok időszaka. Minden adósságot rendeznek, minden kölcsönt megadnak, s az óévben elvégzett utolsó munka még külön nevet is kapott: sigoto oszame. Megkezdődik a nagytakarítás, hogy makulátlanul induljon az újév, és helyére kerül az ilyenkor szokásos dekoráció is.

A bejárat elé egy pár kadomacut, fenyőből és bambuszból készült díszt állítanak. A fenyő a hosszú életet, a három különböző hosszúságú bambusz az eget, az emberiséget és a földet jelképezi. A kadomacu üdvözli és befogadja az új év istenségét és az ősök szellemét, melyet január második felében, a dísz elégetésével engednek szabadon.

Nensi, az év eleje

Január első három napját, az osógacut a japánok családi körben töltik. A karácsonnyal ellentétben a japán újév családi ünnep, melyre többnyire az otthonuktól távol élők is hazautaznak.

Az újév a gyerekek egyik kedvenc ünnepe, mert minden rokonuktól pénzt kapnak ajándékba. Ez az otosidama, melyet egy szép boríték rejt. Ez az időszak az „elsők” napja, szinte minden az új évben végzett első cselekvés nagy jelentőséggel bír.