Japán




Tartalom jegyzék





origami.jpg








irodalom.jpg





manga.jpg






manga.jpg






manga.jpg






manga.jpg











anime.jpg






anime.jpg







anime.jpg





anime.jpg





anime.jpg





anime.jpg





Ugrás a tetejére

Művészet

Origami

Az origami a papírhajtogatás japán megfelelője. Többnyire négyzet alakú papírból kiindulva (de egyéb síkidomokból is) készíthetünk állatokat, tárgyakat, díszeket, geometriai formákat, segédeszközök használatával vagy anélkül. A kezdőtől a haladó szintig terjedő nehézségi skálán nagyon sokféle origamiformát lehet találni. A modellek összetettségét az egyszerűtől a szuperkomplex szintig skálázzák.


Irodalom

A japán irodalom mintegy másfélezer évet ölel fel. A régi Japánra nagy hatással volt a Kínával és a kínai irodalommal való kulturális érintkezés. A Japánban készült irodalmi művek gyakran klasszikus kínai nyelven íródtak, és a kínai hatás egészen a modern kor kezdetéig jelentős maradt; ugyanakkor a japán irodalom hamar kialakította saját, jellegzetes stílusát, nemzeti témáit. Amikor Japán a 19. században megnyitotta kapuit a nyugati kereskedelem felé, a japán írók megismerkedtek a modern nyugati irodalmakkal, amelyek hatása egészen a mai napig megfigyelhető.


Manga

A manga a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre. Alkotóit mangakáknak hívják.

Formai sajátosság

A japán írás jobbról balra halad, a mangák is ilyen formában olvasandóak. Ez a nyugati terjesztésnél nehézségekkel járhat, mivel ez elsőre szokatlan az európai és az amerikai olvasóközönségnek. Erre egyik megoldás a lapok tükrözése, de ez olyan problémákat okozhat mint hogy a szereplők így rossz oldalukon hordják a kardjukat, és az eredeti szerzők elképzelése is sérülhet – sokan ezért nem is járultak hozzá munkáik ilyen módosításához. Ezen okokból a mangák más nyelvű változatainak többsége eredeti formájában jelenik meg, mint Magyarországon is.

A manga népszerűsége, elterjedése

A japán képregényalkotások szinte az ismeretlenségből „robbantak be” a nyugati köztudatba az 1980-as évektől kezdődően. Hosszú fejlődés eredményeként jutott el a manga (a szó jelentése: hóbortos kép) a XIX. század végétől odáig, hogy megkerülhetetlen tényező legyen a képregénypiac világában.

Mangakávézók és mangakölcsönző boltok is működnek több országban, amelyekben egy étel vagy ital elfogyasztása mellett bárki leveheti kedvenc kiadványát a polcokról és elolvashatja azt vagy éppen internetezhet, ha ahhoz támad kedve. Ezek az üzlethelyiségek gyakran még éjjel is nyitva vannak, a betérő vendégek nagy örömére. Számos államban mangamúzeumok is léteznek, amelyek rendes vagy időszaki, vándorkiállításokkal csábítják látogatóikat intézményükbe. Az egyetemek, főiskolák kurzusokat is indítanak a mangatudománnyal kapcsolatosan. 1975 óta évente kétszer is megrendezik a Comicket-et, Japán legnagyobb mangatalálkozóját. Mint látható nem véletlen, hogy az évtizedek során a mangák körül ekkora kultusz alakult ki, hiszen jelenlétükkel, mondanivalójukkal a japán kultúra szerves részévé váltak, s onnan továbbhaladva a nemzetközi színtéren is megbecsülést vívtak ki a maguk számára.

A mangák további népszerűségét növeli, hogy nem és korosztály szerint differenciál. Készülnek kifejezett gyermekek számára szóló kiadványok (kodomo), fiúk számára (sónen általában a diákok életét, a sportot mutatja be olykor csipetnyi erőszakkal), lányoknak (sódzso: érzelmek mély ábrázolása minden fajta erőszak nélkül), fiatal felnőtt urak (szeinen) és fiatal felnőtt hölgyek részére is (dzsoszei) stb.

A legtöbbet eladott mangák

  1. One Piece
  2. Golgo 13
  3. Dragon Ball
  4. Naruto
  5. Kochira Katsushika-ku Kameari Kōen-mae Hashutsujo

Anime

Az anime, az angol „animation” szó rövidülése, a rajzfilm általános elnevezése Japánban. A médium eredeti hazájában több korosztályt is megcéloz, és az élőszereplős filmekhez hasonlóan több műfajban készülnek, például romantikus, komikus, akció- és drámaanimék.

Az anime megjelenési formái

A legtöbb animét a következő négy kategória egyikébe lehet besorolni:

  • Az egész estés filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro Szellemországban, illetve a mostanában hazánkban is népszerű Ghost in the Shell, és A vándorló palota (szintén Mijazaki Hajao alkotása). Vannak anime filmek, amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Téli nap (Fuju no hi) vagy Tezuka Oszamu Legend of the Forest c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a Hosi no Koe (Egy távoli csillag hangjai), amelyet Sinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz, mint egy átlagos mozifilm.

  • Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy átlagosan rövid sorozat 26 epizódból áll, de vannak fél szezonos, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. (Vagy még rövidebbek.) A legtöbb anime tévésorozatnak van nyitóklipje (opening) és záróklipje (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában évente négyszer változnak (például Hagaren). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.

  • Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli egyrészes („one-shot”) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD és a BluRay a jellemző. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el.

Híres animék:

  • Shingeki no Kyojin
  • Death Note
  • Boku no Hero Academia
  • Kimetsu no Yaiba
  • Naruto
  • One Piece
  • Sailor Moon
  • Pokemon